Játékok

Egy sapkába  belerakja az őrsvezető a lentebbi kéréseket. Minden őrstag húz az őrsgyűlés végén. A következő héten teljesíteniük kell a feladatot. 

Dicsérj meg valakit!

Köszönj meg valakinek valamit!

Tegyél jót valakivel!

Kérdezd meg valakitől, hogy hogyan van!

Beszélgess valakivel, akit kevésbé ismersz!

Őrsi vagy csapat portyákon, őrsgyűlések előtt is lehet húzni. 

Kivetítjük a képeket, mindenki mutathatja a számot, hogy mennyire érzi az adott dolognak magát, aztán elmondhatják, hogy miért. Ha sokan vannak, csak a szélsőséges számot mutatókat kérdezzük meg.

Összeállította: 29/ABD STVK jelöltek - Kajtor Erzsébet (1001), Szigetvári Vilma (1106), Balogh Zita (1001), Bayer Zsuzsanna (439), Moré Johanna (1117), Linczenbold Kevin (1111), Berkes Nóra (1111), Weninger Martin (1111), Csanády Viola (1926), Bárczay-Baján Zsófia (929)

Egy nagy flipchartra összeírunk színes tollakkal 10 olyan tulajdonságot, ami mindannyiunkra igaz. (Például: szeretünk kirándulni csoportban, mindegyikőnknek van testvére, mindenki szereti a csokoládét, stb.) Ezek összeszedése közben nagyon sok minden kiderül az egyes gyerekekről és megkönnyíti az ismerkedést a csoport tagjai között.

Beküldte - Várdai Levente

A játék során egy papírra kell leírni a számokat 100-ig. Körben ülünk egy asztalnál valaki elkezdi írni a számokat, a mellette ülő pedig addig dobálja a dobókockát, ameddig hatost nem dob. Ha sikerül akkor elveszi a lapot és a tollat az író embertől és folytatja a számok írását. A dobókockát szintén továbbadja és az a játékos kezd el addig dobálni amíg hatost nem dob, ha sikerül ő veszi el a lapot és a tollat és adja tovább a kockát. Az nyer aki a 100-at leírja a lapra. 

a játékszabályt a videó ikonra kattintva tudod megtekinteni

Minden játékos kitalál magáról 3 igaz állítást, majd egy hamisat.
Az állítások lehetnek például:
Van 4 testvérem.
Kedvenc ételem a zengővárkonyi szelet.
Ötéves korom óta szertornázok.
Minden nyáron meglátogatom a nagyszüleimet Erdélyben.
Miután kitalálták az állításokat, elmondják őket, majd a többiek közösen megtippelik, melyik lehet a hamis.

A körben ülő játékosok mindegyike választ egy madárnevet. A játékvezető kezdi: "A pap elvesztette a sapkáját, megtalálta a rigó!" A "rigó"-nak azonnal válaszolnia kell: "Nem a rigó, hanem a galamb!" És így tovább folyik a játék. Aki hibázik, (magát mondja vagy nem szereplő nevet mond, nem válaszol azonnal), annak valami zálogot kell adnia. Minden zálogadás után a játékvezető mondókája indítja újra a játékot.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Egymástól kb. fél-fél méterre, körben áll a társaság, egy játékos a kör közepén. A körből egy vagy két irányban („kapun”) lehet kimenni. A kör közepén álló nem tudja, hogy melyik az az egy vagy két út, éppen ezt kell kitalálnia. Ha rossz felé indul, akkor a játékosok karjukkal elzárják az utat. A játék lényege: mindenki összpontosít a feladatára, a pillanatnyi szerepétől függően tekintetével - és csak azzal - hívni (vonzani) vagy küldeni (taszítani) próbálja a kör közepén álló játékost. A kitalálónak (hogy kitaláljon) a „lelki rést” kell megkeresnie.

A csoport körben áll. Valaki tesz egy mozdulatot, például megérinti a fülét. A mellette álló megismétli ezt a mozdulatot, és tesz hozzá egy másikat – pl. lesimítja a haját. A harmadik kezdi elölről, majd ő is hozzátesz egy újabb mozdulatot, és így tovább. Aki téveszt, az kiesik (vagy zálogot ad). Az egész mozdulatsort mindig az elejétől kezdve kell ismételni, és a játékosokat kérjük meg, hogy ne húzzák az időt.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Az „Adj, király, katonát!” l népi játék, melyben láncot alkotva két csapat vesz részt egymással szemben. A játék célja, hogy a csapatok tagjai az ellenfél csapatláncának nekifutva átszakítsák azt, hogy onnan egy (korábban) ellenséges játékost maguk mellé állítva a saját csapatuk létszámát megnöveljék egészen addig, míg a másik csapatból kizárólag egy fő marad a játékban Először is feláll a két csapat egymással szemben. 

Aztán az egyik csapat tagja elmondja a mondókát: „Adj, király, katonát!” 

Az ellenséges csapat: „Nem adunk!” 

A (Mi) csapatunk:„Akkor szakítunk!” 

Az ellenség:„Szakíts, ha bírsz!” 

Ekkor a csapatból kiválasztott ember nekirohan az ellenség láncának és ennek két következménye lehetséges:

 1. Sikerül áttörni a falat és a két gyerek (akit átszakított a játékos) közül kiválasztja az egyiket és átviszi a saját csapatába. 

2. Ha nem sikerül átszakítani, a szakító áll át abba a csapatba, amit megtámadott! Ezután ugyanezt teszi a másik csapat is. Ez még addig folytatódik, amíg az egyik csapatban már csak egy fő marad.

Beküldte - Harkay Gabriella

Kezdésként üljenek körbe a résztvevők. Ezután "szobrot" fognak készíteni magukról, testükkel különböző érzelmeket ábrázolva, amelyeket az elmúlt héten éreztek. Egy személy kezdheti azzal, hogy testét olyan pozícióba formázza, amely egy adott érzelmet képvisel, például összegömbölyödve, ábrázolva, hogy kicsinek vagy sebezhetőnek érezte magát, vagy magasra állva ökölbe szorított kézzel, így mutatva ha dühös volt. A csoport többi tagjának meg kell próbálnia kitalálni, hogy milyen érzelmet képvisel. Az érzelem azonosítása után a szobrot létrehozó személy megoszthatja azt az időszakot, amikor érezte ezt az érzelmet, és a csoport tagjai megbeszélhetik az érzelmek kezelésének és egészséges kifejezésének módjait.

Egy körben ülünk. Mindenki a tőle jobbra lévő ember fülébe súgja, hogy mit ad neki (pl. egy almát), és a tőle balra lévő ember fülébe azt, hogy mit csináljon a kapott ajándékkal (pl. törd össze!). Miután mindenki kapott valamit, és egy utasítást, mindenki elmondja, hogy mit adtak neki és hogy mit csinált vele (pl. kaptam egy almát és eldobtam).