Játékok

Játék célja: Elsőként vissza érni a helyedre

A játékosok körben ülnek, és mindenki kap egy kártyát a pakliból. A játékvezető a körön kívül áll, és a maradék kártya pakliból egyesével húz. Mikor kihúzott egy kártyát elmondja, hogy milyen színű (pikk, kör, treff, káró), majd mindenki megnézi, hogy nála milyen van. Akinél azonos színű van, mint amit a játékvezető mondott, akkor eggyel jobbra ül, ha van ott valaki, akkor neki az ölébe kell, hogy üljön. Ez tovább ismétlődik, így kialakulhat az, hogy egymáson már öt ember ül. Ilyenkor mindig csak a legfelső ember ülhet tovább. A játék addig tart, míg valaki körbe nem ért.

Három cserkészt egyenlőszárú háromszög alakban hegymászókötéllel összekötünk, de úgy, hogy egyik a másiktól legalább 2-5 méterre legyen. A játékosok felállnak, kötelüket megfeszítik s ezután mindegyik előtt néhány méterre kitűzünk egy-egy őrsi zászlót. A „rajta” szóra mindegyik játékos igyekszik az elébe tűzött zászlót elérni.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Ebben a feladatban arra biztatjuk a gyerekeket, hogy gondolják végig, hogyan szeretnék láttatni magukat a többiek előtt. Ezt lerajzolják, vagy leírják. A gyakorlat során a többi diák is lerajzolja, vagy leírja, hogy milyennek látják a társukat.

A játékban nem feltétlenül szükséges a szóbeli kommunikáció.

A szavakat képekkel, rajzolással, mutogatással is eljátszhatjuk.

Figyeljünk a gyerekek megnyílásának mélységére, hogy biztonságos legyen nekik. Figyeljünk a visszajelzések minőségére, hogy építő, pozitív jelzéseket adjanak egymásnak.

Kört alkotunk, az alábbi szöveget kell közösen mondani:
- Hétfőn én megyek tehozzád.
- Kedden te jössz énhozzám.
- Szerdán én megyek tehozzád.
- Csütörtökön te jössz énhozzám.
- Pénteken én megyek tehozzád.
- Szombaton te jössz énhozzám.
- Vasárnap együtt leszünk.

Ha már jól begyakoroltuk, átalakítjuk a szöveget:
- Hétfőn te jössz énhozzám.
- Kedden én megyek tehozzád.
- Szerdán te jössz énhozzám.
- Csütörtökön én megyek tehozzád.
- Pénteken te jössz énhozzám.
- Szombaton én megyek tehozzád.
- Vasárnap együtt leszünk.

Aki téveszt, kiáll.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Két csoportra osztjuk a résztvevőket (akár fiú-lány, de legyen egyenlő), majd mindenki leül egy székre, és kap egy cetlit valaki nevével. Van négy kiemelt szék (valahogyan különböztessük meg), és attól jobbra hagyunk egy üres széket. A kiemelt székeken az elején felváltva üljön a két csapatból 2-2 ember.

A játék célja, hogy a mi csapatunkból négy ember foglalja el a négy kiemelt széket. A játék úgy zajlik, hogy akitől balra van egy üres szék az mond egy nevet, hogy ki üljön oda. Ekkor az, akinél az adott cetli van, átül oda, majd cetlit cserél azzal, aki odahívta, és így tovább. Így folyamatosan változnak a nevek, ezért fontos, hogy minél többet tartsunk észben. Aki elfelejtette a nevet, annak nem lehet segíteni, ő random mondjon egy nevet. A játék akkor ért véget, ha egy csapat ül csak a kiemelt székeken.

Két vagy több csoportra osszuk a gyerekeket és egymás hátához állnak s egymás derekát megfogják. A kigyó vége a nadrágjába teszi a nyakkendőt, amit a másik csoport kigyó feje el kell vegyen. Szabályok: 1. A kigyó nem szakadhat szét.

Beküldte - Szénás Zalán

Két csapatra osztjuk a társaságot, az egyik csapat kimegy a teremből.

A bent levők kapnak annyi cetlit, ahányan a kinti csapatban vannak. Közösen kitalálnak egy szót, ráírják csak az egyik cetlire, a többit üresen hagyják.

A kint levők közben megbeszélnek egy stratégiát arra, hogy hogyan jelzik egymásnak, hogy kinél van a szó (pl. virágnevekkel mutatkoznak be, és aki az orchideát mondja, annál van a papír a ráírt dologgal). Ezen kívül azt is megbeszélik, hogy hogyan jelzi az az ember az igent, és a nemet, aki a szavas cetlit húzza.

Miután bejönnek, húznak egy-egy papírt. Valaki kihúzza a cetlit a ráírt dologgal, ő lesz a „főnök”, a többiek üres papírt húznak. Bemutatkoznak a megbeszélt nevekkel, és a kintiek számára kiderül, hogy kinél van a szó (lsd. orchidea). A bent levők elkezdenek eldöntendő kérdéseket feltenni az adott tárgyról bárkitől. A főnöknek kell jelezni (a megbeszélt stratégia alapján), hogy a válasz igen vagy nem.

A benti csapat célja, hogy rájöjjön, hogy ki a főnök, kinél van a szó. A kinti csapat célja a kérdések alapján kitalálni, hogy mi a tárgy.

Ha valakinek sikerül, a csapata kap egy pontot, és aztán a csapatok szerepcseréjével folytatódik a játék. 

A játékosok kézfogással körben állnak. Egy játékos a körön kivül van, ő a farkas, egy pedig a körön belül, ő a bárány. Az összefogott kezek felemelésével (kapunyitással) segitik a bárányt, és a kezek leengedésével (kapuzárással) akadályozzák a farkast. Ha a farkasnak sikerül elkapnia a bárányt, akkor új játékost választanak. A játékot mondóka is kisérheti: Kinn a bárány, benn a farkas. Amott szalad egy nagy talpas.

Beküldte - Balla Stefi

A játék lényege, hogy kérdéseket/állításokat olvasunk fel (ötletek a csatolmányban), amikről mindenkinek el kell döntenie, hogy szerinte melyik őrstagra illik a legjobban. Felolvassuk a kérdést/állítást, hagyunk egy kis gondolkodási időt, majd rámutatunk arra a személyre, akiről úgy gondoldoljuk, hogy rá illik a legjobban az állítás.

Megbeszélhetjük utána, hogy miért gondoljuk így, illetve behozhatunk állításoknak komolyabb témákat pl.: tulajdonságokat vagy egyebeket.

Körbe állunk, és adott kód szerint küldjük körbe láthatatlan ,,barátunkat”. Pl. kisördögöt, kis békát dobbantással (bal láb, jobb láb), mókust tapssal. Játékvariáns: továbbadás viccesen: mutatóujjunkat érintjük óvatosan össze (,,E.T.” módszer), derekunkat (,,néptáncos” módszer), fenekünket (virgonc módszer).

Beküldte - Úri Szűcs Réka

Körben ülünk egy asztal körül, valaki elkezdi a játékot azzal, hogy a pohárban megrázza a dobókockákat, az asztalra teszi, és megnézi, hogy mit dobott.

A számok kétjegyű számokat alkotnak, és mindig a nagyobbik szám az első számjegy. Pl.: ha valaki 4-est és 6-ost dobott, akkor az azt jelenti, hogy 64-et dobott. A számok között hierarchia van: a leggyengébb a 31, ami ennél nagyobb, az erősebb nála (41, 52, 63 stb), a legerősebb szám pedig a 21. A dupla számok (11, 22, 33 stb.) erősebbek az összes számnál, kivéve a 21-nél. Tehát a 33 erősebb a 42-nél, hiába kisebb nála. Viszont a 33-nál még mindig erősebb a 44, 55, 66.

A célunk, hogy erősebb számot dobjunk (vagy mondjunk be) az előttünk lévőnél.

Miután az adott játékos megnézte, hogy mit dobott, 2 lehetősége van: igazat mond, vagy hazudik róla. Hazudni akkor érdemes, ha gyengébb a dobásunk az előttünk lévő játékosénál (vagy ha meg akarjuk szivatni az utánunk jövőt.) Az utána következő ember pedig eldönti hogy hisz- e neki, vagy sem. Ha elhiszi neki, akkor nem kell megmutatnia a kockákat, ha nem hiszi el, akkor viszont kötelező.

Ha valakit hazugságon kapnak, kap egy pontot, illetve ha valaki a másikat hazugsággal gyanúsítja, de igazat mondott, akkor a gyanúsító is kap egy pontot. Ezen kívül minden játékos, aki az előző számnál kisebbet dob (és igazat mond róla), kap egy pontot. A lényeg, hogy a játék végére minél kevesebb pontot kapjunk.

A játék elején határozzuk meg azt, hogy hány kört fogunk játszani (egy kör amíg a dobókockák körbeérnek mindenkin), a győztes az lesz, akinek az utolsó kör végén a legkevesebb pontja van.

Tiszta lappal indítunk minden 21-es dobás, és minden gyanúsítás után (függetlenül attól, hogy igazat mondott-e a másik, vagy nem).

Ha valaki 21-et dob (vagy mond), akkor azonnal meg kell mutassa a kockákat.

Izgalmas játék, a szerencsén kívül a taktika és a blöffölés is szerepet játszik.

Cél: kreativitás fejlesztése,  csapatszellem , szókincsfejlesztés

A résztvevők 6-12 fős csoportokat alkotnak. A csapatok játékosonként 4-4 kockacukrot kapnak. A játékosok a kapott kockacukorra 1-1 betűt írhatnak, azután továbbadják. (Így egy kockára 6 különböző személy által írt betű kerül) Fontos, hogy egy játékos egy betűt csak egyszer használhat fel függetlenül attól, hogy hány kockacukorra ír.

Ha már minden kocka minden lapján van betű, akkor minden csoport körbe ül egy asztalt. Az egyik játékosnak bekötik a szemét. Ő lesz az építő. A feladat az, hogy a bekötött szemű játékosnak a társak szóbeli instrukciói alapján az asztalon lévő kockacukrokból egy oszlopot építsen úgy, hogy legalább az egyik oldalán értelmes szó jöjjön ki. A csoport tagjai felváltva adják az utasítást. 

A játékot játszhatjuk időre, vagy addig, míg le nem dől az oszlop.  A csoportok eredményét hasonlítsuk össze körönként!

A megoldás jobb, ha 

• magasabb az oszlop (hosszabb a szó)
• oszlop több oldalán is értelmes szó jön ki

nehezítés: a kirakó ember csak az egyik kezét használhatja

ha videón hallgatnád meg a játékot: