Játékok

A cserkészek egymással szemben két sorban állnak. A sorokat egytől felfelé számozzuk. Az egyesek, kettesek, hármasok, stb. egymással szemben állnak. A sorok közötti távolság néhány méter. Középen áll a vezető, és két zsineget tesz a padlóra. A vezető megnevez egy számot és egy csomót. Például: ”Hármas halászcsomó”. A két hármas a zsineghez fut, gyorsan megköti a halászcsomót, átadja a vezetőnek, és visszaszalad a helyére. Aki előbb ér a helyére és jó csomót készített, annak a sora három pontot kap. Abban az esetben, ha a fürgébb rossz csomót kötött, egy pontot kap csapata. Ugyanakkor, ha a másodiknak jó a csomója, az két pontot kap. Az a sor nyer, amelyik bizonyos idő múlva több pontot szerez. 

Beküldte - Fliegh Péter

Helyezzünk el két széket egymástól mintegy négy méternyi távolságra. Két játékost kisorsolunk, mindegyik leül egy-egy székre, a szemüket kössük be. Rajtjelzés után a feladatuk az, hogy álljanak fel, menjenek át – bekötött szemmel – a szemközti székhez, üljenek rá egy pillanatra, álljanak fel, és saját székükhöz visszabotorkálva üljenek le ismét arra. A két játékos közül az győz, aki hamarabb ért vissza. A másik kiesik a további játékból. A győztes kihívhat valakit a szurkolók közül. Kettejük közül a lassúbb szintén kiesik, a másik újabb játékost hívhat ki. A legutolsó győztes az egész játék győztese.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Annyi széket rakunk ki a teremben elszórva, ahányan vagyunk. Az első széket üresen hagyjuk, a többi székre leül valaki. A kimaradt ember hátulról indul. A cél, hogy a többiek ne hagyják leülni őt azáltal, hogy mindig az éppen üres székre ül valaki.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

A székeket körbe helyezzük el, ülőlapjukkal kifelé. Ha kevesebben játszunk, akkor eggyel, ha többen, akkor két székkel kevesebbet tegyünk ki a létszámnál. A gyerekek háttal a székeknek összefogják a kezüket és egy ismert dalra körbejárnak. Adott jelre, mindenki leül, de egynek nem lesz helye, ő kiáll a játékból - de tovább énekel. Minden leülés után kiteszünk egy széket. Győz, akinek mindig sikerül a helyfoglalásom. 

Beküldte - Szénás Zalán

A játékosok számával egyenlő számú székből kört alakítunk. A játékosok felállnak a székeik mögé. Mindenki megbillenti jobb kezével az előtte álló széket, úgy, hogy azok csak a hátsó lábaikon álljanak. A játék célja, hogy a játékosok körbe menve az eredeti helyükre visszaérkezzenek, közben a székek nem borulhatnak fel. Egy játékos egy széket foghat egyszerre. Semelyik széknek sem szabad 4 lábbal a padlót érintenie, vagy felborulnia, különben a játékot elölről kell kezdeni. A játék előtt természetesen van idejük a résztvevőknek átgondolni, hogyan adogatják át egymásnak a székeket. A játékosok a jobb kezükön kívül semelyik másik testrészüket nem használhatják.

A játék játszható különböző nehezítésekkel is, pl. a játékosok a játék elején egy-egy kártyát kapnak, amelyen egy-egy, a játék során követendő utasítás áll. Pl. „most nem szólalhatsz meg”, „mindenképp a te ötletednek kell érvényesülnie”, „csak kérdéseket tehetsz fel” stb.) A játékosoknak a kapott utasítást kell követniük a játék során.

Ahányan vagyunk, annyi széket U-alakban kell rakni, és mindenkinek fel kell állnia a székére. Ezután sorba kell rendeződni a megadott instrukciók szerint úgy, hogy a székekről lelépni a földre nem szabad (pl.: hajhosszúság szerint, lábnagyság szerint, életkor szerint stb.). Ha nagyon könnyű, lehet nehezíteni, hogy messzebb rakjuk egymástól a székeket, vagy csak egy sorba.

Beküldő: 24/BC STVK (Bárány Zoltán (792.), Bíró Laura (811.) , Formanek Dénes (432.), Marxer Cseke (133.))

Minden játékos felír egy listára öt olyan dolgot, amit szeret, és öt olyan dolgot, amit nem szeret. Ez bármi lehet, attól függően, hogy mennyire akarunk „mélyre hatolni”: lehetnek tréfás, felszínes dolgok, ételek, színek vagy bármi más, de lehetnek fontos, az illetőt mélyen érintő dolgok is, vagy persze ezek vegyesen. A játékvezető döntheti el, hogy melyik utat választja. A listákat privát üzenetben mindeki elküldi a játékvezetőnek, aki amikor mindenki készen van, egyesével felolvassa a listákat. A többi játékos, pedig megpróbálja kitalálni, ki lehet a lista szerzője. A játék kimenete nagymértékben függ attól, hogy a játékosok mennyire ismerik egymást. Ezért ez a játék inkább olyan csoportoknak javasolt, akik már egy ideje rendszeresen találkoznak, együtt játszanak.

Minden játékos felír egy listára öt olyan dolgot, amit szeret, és öt olyan dolgot, amit nem szeret. Ez bármi lehet, attól függően, hogy mennyire akarunk „mélyre hatolni”: lehetnek tréfás, felszínes dolgok, ételek, színek vagy bármi más, de lehetnek fontos, az illetőt mélyen érintő dolgok is, vagy persze ezek vegyesen. A játékvezető döntheti el, hogy melyik utat választja. A listákat privát üzenetben mindenki elküldi a játékvezetőnek, aki amikor mindenki készen van, egyesével felolvassa a listákat. A többi játékos, pedig megpróbálja kitalálni, ki lehet a lista szerzője. A játék kimenete nagymértékben függ attól, hogy a játékosok mennyire ismerik egymást, ezért ez a játék inkább olyan csoportoknak javasolt, akik már egy ideje rendszeresen találkoznak, együtt játszanak. Ha nem akarjuk, hogy a listákat a vége felé kizárásos alapon lehessen megállapítani, lehet az, hogy mindenki magának írja, és csak a játék legvégén derülnek ki a "szerzők".

Minden játékos ír egy listát öt olyan dologról, amit szeret és öt olyanról, amit nem szeret. Ezek bármik lehetnek, tárgyak, tulajdonságok, érzések, események, szituációk, stb. Ha kész vannak összehajtják a lapokat és a játékvezetőnek adják, aki felolvassa a listákat és a játékosoknak ki kell találniuk, ki írta. (Ismerkedős játéknak is jó.)

A játékosok beállnak egy sorba. A cica beáll pár lépéssel eléjük háttal. A cica mond egy színt, majd hirtelen megfordul. Akin van ilyen színű ruhadarab, ő nyugodtan átsétálhat a túloldalra. Akin viszont nincs, neki úgy kell átjutnia, hogy a cica ne kapja el. Akit elkap, az válik az új cicává. 

U.i.: Célszerű szabadban játszani

A játék bárhol játszható, de célszerű olyan helyet választani, ahol lehet kicsit futkorászni is. 

A játékvezető mond egy testrészt és egy színt, pl. kék orr. A játékosok feladata, hogy minél gyorsabban megérintsenek az orrukkal valami olyan tárgyat, élőlényt, ami kék. 

Lehet kiesősen játszani, hogy a legutolsó ember kiesik, de nem célszerű, így is öröm és kihívás a játék. 

Lehet, kicsit meglepő, de online is könnyedén játszható a játék, ha meg szeretnéd mozgatni a gép előtt görnyedő őrstagjaidat!

Ha videón hallgatnád meg a szabályt, egy kattintás:)

A játék célja: Ráhangolódás a másikra–ezt akár szószerint is érthetjük, vagyis hanggal kell követni a társ mozgását. A játék lényege az egymásra figyelés, az együttműködés megvalósítása. 

A csoport két részre oszlik: a társaság egyik fele mozog, gesztusokkal és mozdulatokkal fejezi magát, a másik fele viszont beszél, de nem mozog. Minden játékosnak van tehát egy „hangja”, aki beszéddel kommentálja mindazt, amit társai szavak nélkül játszik. Azután párcsere is lehetséges.

Utána beszéljük meg: Mennyire volt nehéz vagy könnyű az egymásra hangolódás? Tudták-e értelmezni a nonverbális jeleket? Összhangban volt-e a verbális és a nonverbális kommunikáció? 

Amire figyelni érdemes csoportvezetőként: Figyeljünk az erőltetett párokból fakadó ellenállásra. Legyen lehetőség arra, hogy mindenki azt a csoporttagot szinkronizálhassa, akit akar. 

Forrás: Benedek L. (2005): Játék és pszichoterápia. Könyvfakasztó Kiadó, Budapest."