Béres legény, jól megrakd a szekeret,
Sarjú tüske böködi a tenyered,
Mennél jobban böködi a tenyered,
Annál jobban rakd meg a szekeredet.
Béres legény mezítláb ment szántani,
Otthon hagyta a csizmáját patkolni,
Kilenc kovács nem merte elvállalni,
Egy sem tudott rózsás patkót csinálni.
Jaj, de nehéz a szerelmet viselni,
Tövis közül kék ibolyát kiszedni,
Mert a tüske böködi a kezemet,
A szerelem szorítja a szívemet.