Kockablöff

Körben ülünk egy asztal körül, valaki elkezdi a játékot azzal, hogy a pohárban megrázza a dobókockákat, az asztalra teszi, és megnézi, hogy mit dobott.

A számok kétjegyű számokat alkotnak, és mindig a nagyobbik szám az első számjegy. Pl.: ha valaki 4-est és 6-ost dobott, akkor az azt jelenti, hogy 64-et dobott. A számok között hierarchia van: a leggyengébb a 31, ami ennél nagyobb, az erősebb nála (41, 52, 63 stb), a legerősebb szám pedig a 21. A dupla számok (11, 22, 33 stb.) erősebbek az összes számnál, kivéve a 21-nél. Tehát a 33 erősebb a 42-nél, hiába kisebb nála. Viszont a 33-nál még mindig erősebb a 44, 55, 66.

A célunk, hogy erősebb számot dobjunk (vagy mondjunk be) az előttünk lévőnél.

Miután az adott játékos megnézte, hogy mit dobott, 2 lehetősége van: igazat mond, vagy hazudik róla. Hazudni akkor érdemes, ha gyengébb a dobásunk az előttünk lévő játékosénál (vagy ha meg akarjuk szivatni az utánunk jövőt.) Az utána következő ember pedig eldönti hogy hisz- e neki, vagy sem. Ha elhiszi neki, akkor nem kell megmutatnia a kockákat, ha nem hiszi el, akkor viszont kötelező.

Ha valakit hazugságon kapnak, kap egy pontot, illetve ha valaki a másikat hazugsággal gyanúsítja, de igazat mondott, akkor a gyanúsító is kap egy pontot. Ezen kívül minden játékos, aki az előző számnál kisebbet dob (és igazat mond róla), kap egy pontot. A lényeg, hogy a játék végére minél kevesebb pontot kapjunk.

A játék elején határozzuk meg azt, hogy hány kört fogunk játszani (egy kör amíg a dobókockák körbeérnek mindenkin), a győztes az lesz, akinek az utolsó kör végén a legkevesebb pontja van.

Tiszta lappal indítunk minden 21-es dobás, és minden gyanúsítás után (függetlenül attól, hogy igazat mondott-e a másik, vagy nem).

Ha valaki 21-et dob (vagy mond), akkor azonnal meg kell mutassa a kockákat.

Izgalmas játék, a szerencsén kívül a taktika és a blöffölés is szerepet játszik.