A mérai hegytetőn
ott lakik a, ott lakik a szeretőm.
Fehér kendőt lobogtat,
engem oda, engem odacsalogat.
Ne csalogass engemet,
mer’ én oda, mer’ én oda nem megyek!
Ha én oda elmegyek,
szeretője, szeretője én leszek.
A mérai csorgóvíz,
olyan édes, olyan édes, mint a méz.
Aki iszik belőle,
vágyik a szerelemre.
Én is ittam belőle,
szerelmes lettem tőle.