Fáj a szívem nekem belül,
Mert bú szorítja kétfelől,
Fáj a szívem bánatjába',
Mert nem járhat szabadjára.
Mondd meg babám az anyádnak,
Ne átkozzon fűnek-fának,
Mert az átok helyet keres,
Azt fogja meg, kit érdemes.
Annyi nékem az irigyem,
Mint a fűszál a mezőben,
Szól a világ hadd, hogy szóljon,
csak az Isten el ne hagyjon.