Jobb itt a pusztán, mint padlódeszkán,
Nem leszek többé nyoszorúleány.
Ha leszek, leszek, menyasszony leszek,
A vőlegénynek üdvöse leszek.
Haj dudú lencse, barna menyecske!
Olyan a szeme, mind a szerencse.
Ha leszek, leszek, menyasszony leszek,
A vőlegénynek üdvöse leszek.
Üstér, aranyér, cifra ruháért
El ne vedd a lányt koszorújáért!
Inkább elvehedd jámborságájért,
Előtted való szép járásáért.
Örül a Maris: fektetni viszik.
Jobban a Lajos, mert mellé fekszik.
Vessük meg tehát a szép nyoszolyát,
Kivánjunk nekik szép jó éjszakát!