Szégyen volna, hogyha én azt nem
tudnám,
Melyik utcában lakik az én babám.
Itt lakik egy válaszúti utcába’,
Piros rózsa nyílik az ablakába.
Mikor a lány a legénnyel esküszik,
Lányságáról, jaj de megfeledkezik.
Nem gondol a szabad madár életre,
Szép lánysága holtig el van felejtve.
Barna kislány, ha bemegy a szobába,
Árva könnyét hullatja az ágyára.
Sírok, anyám, siratom a lányságom,
Sírok is én, míg élek a világon.
Udvaromban magasra nő a nyárfa,
Édesanyám barna lányát siratja.
Sirass anyám, sirathatsz is engemet,
Férjhez adtál, de nem tudod, hogy kinek